A gluténmentes vásárlás nehézségeiről már korábban írtam, de most kifejezetten arról szeretnék, hogy milyen termékekben bukkanhat fel glutén úgy, hogy egyáltalán nem számítunk rá.

Alapvetően glutént búza, árpa és a rozs tartalmaz, a zab pedig afféle kakukktojás, mert bár alapvetően mentes, többnyire a glutén tartalmú gabonákkal takarítják be, ezért szennyeződik, sőt, a nem szennyeződött zabra is van olyan cöliákiás, aki tüneteket produkál. Legyünk elővigyázatosak.

Ebből kiindulva a kényszerű életmódváltásunk legelején az volt a számomra a logikus, hogy pékárukban és száraztésztákban lehet, minden másba miért is volna? Készétel konzervekben még lehet, persze, az még érthető, hiszen sűríthetik liszttel, de az a világon eszembe nem jutott volna, hogy például májkrém, hal, zöldség- vagy gyümölcskonzervben is megbújhat. Pedig igen. Bármilyen konzervben, nem csak készételekben.

Itt jön a képben a nyomokban megjelölés, amit gyorsan tisztázzunk is: ez azt jelenti, hogy ha egy étel vagy alapanyag elkészítése, csomagolása és/vagy tárolása során érintkezik gluténnal, máris oda a mentessége, és azonnal passzol rá a nyomokban tartalmaz(hat) kifejezés. Hogy mennyit, azt persze nem tudhatjuk. Az is lehet, hogy semennyit, de az is lehet, hogy sokat.

Képzeljünk el például egy gyártósort, ahol délelőtt búzás tésztabevonatba forgatott mogyorót csomagolnak, délután pedig sima, sós mogyorót. A gépen órákon keresztül halad át a gluténos cucc, majd mikor vége, jöhet a sima. Az első adag a nagyon gluténos csövön halad át az első zacskóba való, míg az ezredik adagba már alig jut glutén, szépen lekopik menet közben. Hogy melyik csomagért nyúlunk a boltban, az elsőért vagy az utolsóért, az bizony szerencse kérdése. Kockáztatunk? Döntsük el magunk.

De folytassuk tovább a sort készételekkel, illetve a készétel alapokkal: az üveges, zacskós, dobozos kiszerelésben kapható mártásokban, szószokban, öntetekben, krémekben és alapokban szintén lehet glutén, akárcsak a leves és egyéb kockákban. Ugyanígy az összes fűszerben is.

Sajnos az édességek közül szintén bármiben előfordulhat a csokoládétól kezdve a cukorkáig, a nyalókán át a bonbonig és bizony még a szaloncukrok jó részében is van, vagy nyomokban lehet.



Ahogy már feljebb a nyomokban témánál írtam, bizony megbújhat a sós magvakban, a mogyoróban, pisztáciában, diákcsemegében, vagy bármiben. És igen, ha már diákcsemege: az aszalt gyümölcsökben is lehet. Vagy menjünk még tovább: a csomagolt mákban, dióban, babban, lencsében, kókuszreszelékben is.

Ha azt hittük, hogy a sütőporban tuti nincs, akkor bizony tévedtünk. Lehet. Akárcsak a vaníliás cukorban, az élesztőben, de pudingporban is. Sőt, a kész pudingban szintén, akárcsak a gyümölcsjoghurtokban (natúrokban elvileg nem, gyakorlatilag egy natúr görög joghurtban már láttam), az ízesített tejitalokban, fagylaltokban és jégkrémekben is.

Hogy úgy fogalmazzak, nem mentesülnek a fagyasztott ételek sem, kerülhet glutén például egyes zöldségkeverékekbe, gesztenyepürébe, hasábburgonyába, és persze valamennyi húskészítménybe is. Nem csak a fagyasztottakba. Lehet gluténos bármely felvágott, szalámi, sonka, kolbász, hurka, virsli, kenőmájas, sőt, ha már itt tartunk, vajkrém, sajtkrém, túrókrém is.

Soroljam még? Sajnos van még mit. Gluténos lehet a kakaópor, italporok, teák, kávék, alkoholfajták (élükön a sörrel), lekvárok, mogyorókrémek, savanyúságok, de még a chips is.

Ha előre csomagolt nyers, darált húst vásárolunk, akkor sem ár az elővigyázatosság. Én egyszer véletlenül vettem észre, hogy a darált húsnak látszó dobozon „előkészített hús” név szerepelt és abban bizony volt glutén, ráadásul nem csak nyomokban.

Figyeljünk arra is, hogy bármely alapvetően jónak tűnő liszt (pl. rizs, kukorica) lehet nyomokban gluténtartalmú, ahogy a burgonyapelyhek vagy az útifűmaghéj is.

Legyünk mindig nagyon körültekintőek, olvassuk el a termékeken található feliratokat, tájékozódjunk és abban  se bízzunk, hogy ha egy termék még gluténmentes volt egyik alkalommal, akkor legközelebb is az lesz, hiszen a gyártók időről időre változtathatják a termékek összetételét vagy gyártási körülményeit.

Fontos, hogy azzal is tisztában legyünk, hogy ha valami gluténban ázik, egészen biztosan nem mentes. Tehát a húsleves, amiben búzatészta úszik, nem lesz attól mentes, ha tészta nélkül szedünk belőle, ahogy a búzakenyérrel érlelet kovászos uborka sem, vagy a búzalisztes bundában sült rántott hús sem, ha leszedjük róla a panírt (már akkor sem, ha ugyanabban az olajban sült a mentes panírú, mint a nem mentes).

Sőt, ha egy mentes sütit azonos tányéron tárolnak egy nem mentessel, máris szennyeződhet, ahogy az a fagyi is, amelyet ugyanazzal a fagylaltos kanállal mernek ki, mint előtte a gluténost (erről is írtam már külön korábban). Ha végre valami mentes, vigyázzunk rá, hogy tálalás és tárolás során se szennyeződhessen.


http://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2018/11/mentes1-1024x579.jpghttp://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2018/11/mentes1-250x250.jpgAntal Viktóriaszínesglutén,nyomokbanA gluténmentes vásárlás nehézségeiről már korábban írtam, de most kifejezetten arról szeretnék, hogy milyen termékekben bukkanhat fel glutén úgy, hogy egyáltalán nem számítunk rá. Alapvetően glutént búza, árpa és a rozs tartalmaz, a zab pedig afféle kakukktojás, mert bár alapvetően mentes, többnyire a glutén tartalmú gabonákkal takarítják be, ezért szennyeződik,...Gasztronómia, életmód és ami még belefér