A leggyorsabb változatát készítettem el a gnocchinak: vettem egy Naturbit burgonyás gluténmentes tésztaliszt keveréket, amihez csak vizet kellett adnom és gyakorlatilag azonnal el is készült a kifejezetten finom alapom. Pontosan olyan, mintha külön főzögettem volna hozzá a krumplit, meg adagoltam volna minden más hozzávalót is.
Hozzávalók:
250 g Naturbit burgonyás gluténmentes tésztaliszt
300 g víz
Ahogy írtam, a tészta elkészítése alig pár percet vesz igénybe: mindent kimérünk, összekeverünk és mire összeáll a tészta, már lehet is vele dolgozni (én dupla adagot készítettem). A gnocchi készítése viszont már trükkösebb kicsit, de tényleg nem nagyon. Hogy igazán autentikus legyek, rákerestem a neten, hogy egy olasz szakács (konkrétabban, a különböző tévéműsorairól ismert híres séf Gennaro Contaldo) hogy készíti és mit szépítsem: leutánoztam. Hozzáteszem, hogy én most csináltam először, ő meg ugyebár olasz is, meg séf is, szóval… Van különbség, na.
Igen, most már rátérek a lényegre, nem húzom az időt. Tehát, a tésztából csináltam 3 gombócot, amikből hosszú “rudakat” nyújtottam. Mivel Gennaro nem vékonyat sodort, hanem vastagot, így én is kb. 3-4 cm átmérőjűt készítettem, aztán pedig karikáztam úgy 1 cm vastagokra, de szerintem az enyémek nagyobbak lettek, mint az övé, legközelebb kisebbekre fogom. (Érdekes, mert egy olasz nagymama – szintén a youtubeon – olyan vékonyat nyújtott, mint amikor mi nudlit készítünk és nem karikákra, hanem “szakaszokra” vágta, tehát ez is elég egyedi lehet még náluk is.)
Amikor kész lett a sok kis karikám, akkor elővettem azt a kis eszközöm is, amivel Gennaro dolgozott, és amit egy blogger barátnőmtől, Marikától kaptam anno ajándékba. Ez elvileg eredetileg egy csigatészta készítő, de mint kiderült, gnocchira is lehet használni. A kör közepébe nyomtam az ujjam, majd egyenként jól végigtoltam vele a tésztákat, amitől redős lett az egyik oldaluk. Ahogy Gennarotól láttam – mutatom a videót is, KATT IDE 3.43-tól látszik – felpöndörítettem a tésztát és így lett végre kész. Azért jó, hogy ilyen kis redős, meg gömbölyödő, mert több szószt tud felvenni. Ezt tudtátok? Biztos tudtátok, de ha mégsem, akkor örülök, hogy tőlem tudtátok meg. Jól kitalálták az olaszok, ugye? Amúgy, ha nincs csigatészta készítőnk, akkor villával is redőzhetünk, csak húzzuk végig a tésztákon és máris csíkosak lesznek.
Amikor az összes gnocchi elkészült, forró, sós vízbe dobáltam őket, majd miután feljöttek a víz tetejére, még néhány percig hagytam főni, végül mind kihorgásztam. Sok helyen ilyenkor még forró olajba dobják és átpirítják, de mivel így is bőven fogyasztható, én most nem vacakoltam vele, már tálaltam is. Egyébként vadassal, aminek a receptjét ITT találjátok. Ha pedig nem szeretnétek kész tésztaport használni, a nudli tésztámból magatoktól is elkészíthetitek, hiszen az pont ugyanilyen krumplis alapból van: KATT IDE!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!