Petrezselymes újkrumpli leggyorsabban, legfinomabban, legegyszerűbben

Petrezselymes újkrumpli leggyorsabban, legfinomabban, legegyszerűbben

…szerintem legalábbis. Próbáltam már többféleképpen elkészíteni, sütni, főzni, párolni, sütőben, serpenyőben, grillen, de nekem ez a változat jött be, így szeretem a legjobban. Ami hab a tortán – vagy ez esetben: a petrezselyem a krumplin – hogy ráadásul ez a legegyszerűbb verzió is. Belül puha, kívül pirult egy kicsit és nem hajlamos annyira a szétesésre, mintha mindez serpenyőben készült volna.

Hozzávalók:

1 kg újburgonya
1 csokor petrezselyem
1 szál zöldhagyma
50 g vaj (margarin is lehet)
1 ekolaj
1 teáskanál körüli só
0,5-1 kávéskanál körüli bors
sütőzacskó

A krumplit először is meg kell tisztítani, aminek több változata van: Jamie Oliver pl. csak simán megmossa, ő nem csinál problémát a rajta maradt “pihe” héjból. Végül is a steak burgonya is héjas, úgyhogy akár lehet így is. Aztán van olyan változat, hogy késsel lekapargatjuk. Előtte persze be is áztathatjuk mondjuk fél órára, úgy még egyszerűbb lesz, sőt, van aki sok sót is tesz a vízbe, ami tovább segíti a folyamatot. Kés helyett kaparhatjuk kefével, dörzsi szivaccsal, sőt állítólag van erre spéci dörzsis felületű kesztyű is. Akárhogy is, valamilyen formában tisztítsuk meg, földes krumplit nem szerencsés enni, pláne, hogy a földben trágya is van. Igen, én is érezem, hogy egy receptben nem illik a trágya szót használni, sokan tán itt “kapcsolnak át egy másik csatornára”, de ígérem, nem írom le többször, hogy trágya. Na, jó még egyszer, utoljára: trágya. Kész. Tényleg befejeztem.



A krumplit vágjuk egyenlő méretűre, de ha kisebbek, akkor akár egészben is maradhatnak. A petrezselyemzöldet és a hagymát szintén mossuk meg, mert ̶t̶r̶á̶… szóval mossuk azokat is, és vágjuk össze nagyobbra vagy éppen kisebbre. Én amúgy a közepesre szavazok. A hideg vajat vágjuk néhány darabra, mondjuk 8-ra, mert azt könnyebb kivitelezni, mintha 7-et írnék (persze lehet 7-re is, vagy akár 29-re).

Fogjuk a megfelelő méretű – értsd: amibe belefér a krumpli – sütőzacskónkat, öntsünk bele egy kevés olajat. Ezt egyedül azért szoktam minden alkalommal eljátszani (bármit sütök benne), mert így kevésbé ragad bele az étel. Mert bármi bele tud ragadni, tapasztalat. Jól rázogassuk, nyomkodjuk össze, hogy mindenhol olajos legyen, majd öntsük bele a krumplit, a petrezselymet, a hagymát, a vajat, a sót és a borsot is. Rázzuk veszettül, de óvatosan, hogy ne szakadjon ki (jártam már így). Jól keveredjen össze minden benne.

Zárjuk le a zacskó tetejét azzal a kis műanyag izével, amit hozzá adnak és már mehet is a 180 fokos sütőbe. Akkor készül el, amikor látjuk, hogy itt-ott már pirulni kezd benne a krumpli. Ha kész, borítsuk ki (nem idegileg, hanem fizikailag) és már tálalhatjuk is.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!