Igen, tudom, hogy a somlói eredetileg három különböző tésztából áll, egy sima, egy diós és egy kakaós piskótából. Én most csak diósból készítettem, ráadásul a vaníliakrémet is leegyszerűsítettem. És nagyon finom lett.
Hozzávalók a tésztához:
6 db tojás
4 ek liszt (mivel én gluténmentesen készítettem el, ezért most Nativa süteménylisztet használtam, de más liszttel is pont ugyanúgy jó, akár még rizsliszttel is)
6 ek cukor
6 ek darált dió
A tojásokat szétválasztottam. Félig felvertem (igazából a 9 éves fiam verte fel) majd fokozatosan hozzáadtam a cukrot és addig folytattam, amíg olyan kemény nem lett, hogy nem folyt ki a fejjel lefelé fordított tálból (persze ezt is a fiam csinálta). Amikor elkészült, habverőről kanálra váltottunk és mehetett hozzá a liszt – kevésbé lusták szitálhatják is – a tojás sárgája és a dió.
Óvatosan kell összeelegyíteni a hozzávalókat, hogy ne törjük rommá a tojáshabot. Amikor elkészült, sütőpapírral bélelt tepsibe kentük (én most nem magas falút használtam, hanem laposat, de kb. mindegy is, ez volt kéznél és kész) és 160 fokon készre sütöttük. Célszerű a kikapcsolt állapotú, nyitott ajtajú sütőben hagyni kihűlni, így kevésbé akar majd összeesni. Amíg a piskóta sült, nekivágtunk a krémnek (most már többesszámot használok, úgyis kiderült, hogy a kisebb fiammal közösen dolgoztunk).
Hozzávalók a krémhez:
2 db főzős, vaníliás pudingpor
8 dkg vaj
1 l tej
8-12 kanál cukor (ízlés szerint)
plusz némi vanília
Tudom, főzött krémet illene csinálni, úgy értem, hogy eredetit, tojássárgájából, de én most nem úgy csináltam és kész, ezt valahogy mindenkinek fel kell dolgoznia. Összekevertük a tejjel a pudingport (igen, tudom, hogy nem így kellene, de én mindig így csinálom, egyszerűbb, és pont ugyanaz az eredmény, mintha úgy csinálnám, ahogy a csomagoláson írják), majd amikor besűrűsödött, levettem a tűzhelyről és még forrón belekevertem a kockákra vágott vajat. Tudom, hogy sok helyen azt írják, hogy ez borzasztó módszer és ki fog ütődni, meg csomós lesz, de nekem még soha nem történt ilyen. Soha. Sima, selymesen krémes, és nyoma sincs semmi kicsapódásnak. Aki viszont fél ettől – pláne margarint használ vaj helyett – keverje ki a cukorral a vajat és a langyosra hűlt pudinggal elegyítse össze, pláne fakanál helyett habverővel. Én viszont nem így tettem, ezért a cukrot is a pudinghoz kevertem a végén, még forrón.
Hozzávalók a csokiszószhoz:
50 g étcsoki
40 g kakaópor
80 g cukor
2 ek rum (vagy aroma)
1,5 dl víz
Ezt sem bonyolítottam, az összes hozzávalót egy kis lábasba tettem és elkezdtem összefőzni. Az elején nagyon riasztóan néz ki, úgy, amiből soha az életben nem lesz csokiszósz, de mire minden felolvad, ez is tökéletesen sima és jó lesz. Főztem pár percig őket együtt.
Amikor elkészült a piskóta, valahogy összeépítettem, a rétegek közé és a tetejére kentem a vanília krémet, megszórtam durvára tört dióval és lehűtöttem. Amikor úgy éreztem, hogy eljött az idő, akkor kanállal “galuskákat” szaggattam belőle egy tálba, leöntöttem csokiszósszal és frissen vert tejszínnel is jól megpakoltam.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!
