Sós túrógombóc ezerféleképpen

Sós túrógombóc ezerféleképpen

Számtalan változata van, annyiféleképpen variálhatjuk, mint ahány fűszál nő a réten – különösen nyáron és nem télen – ráadásul ez még rímelt is. Réten-télen, tépem-védem… és már abba is hagytam, kérem-szépen. Na, jó, most már tényleg.

Hozzávalók: 

  • 50 dkg túró
  • 10 dkg rizsdara 
  • 3 púpos evőkanál rizsliszt
  • 3 tojás
  • 1 nagy csipet só
  • hempergetéshez: 10 dkg gluténmentes zsemlemorzsa

Opcionális hozzávalók

  • zöld fűszerek (pl. metélőhagyma, medvehagyma, kapor)
  • pirított szalonna kockák
  • pirított hagyma
  • fokhagyma (nyersen, vagy pirítva)
  • reszelt sajt
  • tejföl/joghurt/kefir 
  • pirított sonka
  • pirított gomba (vagy más zöldségek nyersen/párolva/pirítva



Mivel én gluténmentesen főzök, ezért búzadara helyett rizsdarát használok (bio és egészségboltokban beszerezhető, néha máshol is, de sok ismerősöm csak kávédarálón darálja le a sima rizst, olyan szemcsésre, mint a búzadara). Első körön jól összenyomkodjuk a túrót, majd tovább folytatjuk ezt a művelet úgy, hogy már beletesszük az összes többi hozzávalót is. Az opcionális hozzávalók közül már a tésztába is keverhetünk dolgokat, pl. zöld fűszereket, pirított hagymát, fokhagymát stb.) Tegyük félre pihenni úgy 20-25 percre.

Ez alatt szárazon – azaz zsiradék nélkül – megpiríthatjuk a (gluténmentes) zsemlemorzsánkat egy serpenyőben. Amikor a tésztánk kipihente magát, akkor vizes kézzel formázzunk belőle csinos gombócokat, majd forrásban lévő, kissé sós vízbe pakoljuk őket. Nagyon óvatosan, hogy ne menjenek szét.

Három dologgal szúrhatjuk el ezen a ponton: az egyik, ha túlságosan bugyog a víz és ez szétveri a gombócokat; a másik, ha mégsem volt elég forró a víz; a harmadik, ha ilyenkor túl gyorsan nekiállunk piszkálgatni. Ez utóbbit én már nem egyszer elkövettem („Miért nem jöttek már fel…?! Kicsit megmozgatom, hátha csak leragadtak valamiért!”) de velem ellentétben tessék türelmesnek lenni, hiszen csak percekről van szó, nem órákról. 

Ha kibírtuk, akkor bizony a gombócok szépen felúsznak a víz tetejére, ekkor várjunk még néhány percet és horgásszuk ki őket. Bizonytalanság esetén először csak egyet, amit vágjunk ketté, elemezzük ki a közepét, és ha még nyersnek találjuk, főzzük tovább, ha nem, akkor szedjük ki mindet. Lehetőleg villával vagy szűrőkanállal, mert ha csak simán beleborítjuk az egészet egy tésztaszűrőbe, akkor hajlamos bosszúból összetörni.

Nincs más hátra, forgassuk bele a pirított zsemlemorzsába és már tálalhatjuk is, méghozzá az opcionális hozzávalók közül bármivel, amivel csak szeretnénk. Sőt, ez a gombóc akár köretnek is klassz lehet mondjuk sült kacsa mellé egy kis füge chutneyval, vadashoz vagy pörköltökhöz

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!





Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..