Tényleg nagyon egyszerű, ráadásul nem csak sütni, de főzni sem kell ahhoz, hogy elkészítsük. Sőt, mentesen is simán össze lehet rakni.
Hozzávalók (23 cm átmérőjű tortához):
“Tészta réteghez”:
- 220 g keksz (lehet bármilyen édes keksz, töltött vagy töltetlen, glutén vagy cukormentes is)
- 2 evőkanál vaj vagy margarin (lehet több-kevesebb is, attól függően, hogy milyen kekszet használunk, az elkészítésénél ezt még részletezem)
- 4-6 kanál nutella (vagy más mogyorókrém) aki pedig inkább gyümölcsös irányba vinné el, lekvárt, vagy gyümölcszselét is tehet helyette
Krémhez:
- 600 ml tejszín vagy növényi tejszín (én most Hulalából csináltam pl., tehát növényiből)
…ha igazi tejszínt használunk szerintem nem árt bele 1 zacskó zselatin (ezt is részletezem az elkészítésnél)
- 300 g csokoládé (lehet ét vagy tej, én 200 g ét, és 100 g tejcsokit használtam)
- 4-5 evőkanál kakaópor (nem cukrozott)
- cukor vagy édesítő (ezt is részletezem majd az elkészítésnél)
+díszítéshez amit találunk, tejszínhab, csokikocka stb.
Tehát a kekszbe mennyi vaj/margarin kell kérdéskör: onnan tudjuk eldönteni, hogy mennyi kell belőle, hogy először is összezúzzuk a kekszet, majd lassan, evőkanalanként rakunk hozzá vajat/margarint. Mivel néhány keksz szárazabb, mint a többi, a másik meg nedvesebb, vagy esetemben pl. töltelékes, így ez a mennyiség változó lehet. A lényeg, hogy ha kézzel megpróbálunk belőle pl. golyót formázni, és összeáll, akkor már jók vagyunk. Ha akarunk persze tehetünk még bele plusz kakaóport és/vagy cukrot/édesítőt is, a lényeg, hogy ilyenkor kóstoljuk is meg, hogy ne legyen túl sok legyen valamelyikből.
Ha ez meg van, akkor nyomkodjuk a tortaforma aljára, majd kenjünk rá egy réteg – vastagsága megint rajtunk múlik –mogyorókrémet, vagy akár más krémet is, akár kókuszt, vagy lehet lekvár, de akár gyümölcszselét is lehet. Sőt, ha nem akarunk, ne kenjünk semmit. Amikor ez a lépés kész van, tegyük a hűtőbe és kezdjünk bele a krém készítésbe.
A krémhez használhatunk növényi tejszínt – pl. Hulala vagy Megle Cukrászhab – is ami nem esnek össze napok múlva sem. Én azt használtam, mert a refluxom jobban tolerálja, mint a simát. Mivel a sima (tejből készült) tejszín össze tud esni, ezért szerintem ahhoz nem árt zselatin sem – pl. Dr Oetker Expressz Zselatin Fix. De ne szaladjunk előre! Tehát fogjuk a kiválasztott tejszínféleséget, öntsük egy tálba és melegítsük meg. Én csak simán betettem a mikróba, amikor viszonylag meleg volt (egyáltalán nem forrt, vagy ilyenek még) akkor beletördeltem a csokit és elkezdtem elkeverni. Habverővel szerintem könnyebb, úgyhogy azzal. Először amúgy nem volt elég meleg és nem akart olvadni, úgyhogy visszatettem (akkor már csokival együtt) a mikróba, és utána már kevergetésre végre olvadásnak indult. Amikor teljesen elolvadt, akkor beleszórtam némi kakaóport, meg némi édesítőt. Elkevertem, megkóstoltam: amikor nekem ízlett, akkor késznek nyilvánítottam. Ez persze megint ízlés dolga, hogy ki mennyire intenzíven kakaósan, keserűen vagy édesen szereti. Ezt követően egy éjszakár betetem a hűtőbe.
Habosítás előtt és után…
Másnap reggel kivettem a krémet, ami elég masszívra megkötött. Elővettem a robotgépet és elkezdtem felhabosítani (akik igazi tejszínt – nem növényit – használnak, itt tegyék bele a zselatint.) Na, először elkezdett egyre hígabb lenni, én meg fogtam a fejem, hogy mi lesz ebből… Aztán egy idő után ez megváltozott, végre egyre habosabb és egyre kevésbé folyós lett. Amikor már látszott, hogy szép, “merev” fodrai vannak, úgy döntöttem, hogy kész vagyok.
Ekkor ráöntöttem a tortaalapra és ismét betettem a hűtőbe állni úgy 3-4 órára. Amikor ez is letelt, rászitáltam a tetejére egy kis kakaóport és kidíszítettem mindenféle csokiféleséggel és habbal.
