Egyszer a facebookon láttam valamilyen viccesnek szánt képet arról, hogy az nem is nő, aki nem tud nokedlit szaggatni. Vagy valami ilyesmi. Azért én ezt nem gondolom, de tény, hogy a nokedli jó dolog, a készen kaphatóak viszont kevésbé, ráadásul gluténmentesen (tudtommal) nem is kapható. Ha enni akarunk, magunknak kell elkészíteni.
Hozzávalók a tésztához:
500 g liszt, ami nálam most Schar Farina volt, de jó hozzá szinte bármilyen kenyér vagy tésztaliszt keverék, pl. Miklós’ Universal Mix , Nutri Free Mix per Pane vagy per Pasta Fresca stb.
4 tojás
50 ml tej (mehet helyette víz is)
200 ml víz (anyám pl. víz helyett is tejet rak)
12 g só
További hozzávalók:
6-10 tojás (ki mennyivel szereti – én most 8-cal készítettem)
10-20 dkg füstölt húsos szalonna (el is hagyható, de ettől extra)
2-4 gerezd fokhagyma (el is hagyható, de persze ettől is extra)
A tészta hozzávalóit keverjük ki, de arra figyeljünk, hogy ne túl sokáig, mert az nem tesz jót nekik. Inkább legyen kicsit csomós, mint túlkevert (mondják az okos séfek, ezért mi, nem séfek – legalábbis én biztos nem – higgyük el nekik. Géppel nyilván könnyebb. Jót tesz neki, ha legalább 10 percig állni hagyjuk, akkor éri el a tökéletes sűrűségét, frissen kicsit lágyabb, mint én szeretném.
Tegyünk fel forrni egy jó nagy lábasban vizet. Kb. 2/3 részig töltsük csak meg, a nokedli elég sok helyet kiszorít. Én 6 literesbe öntöttem kb. 4 litert. Adtam hozzá 2 tk sót is, és amíg arra vártam, hogy felforrjon, nekifogtam a dolgok tojásos részének is.
A kockákra vágott szalonnát pirítsuk meg, majd dobjuk rá a fokhagymát (én csak kisebb darabokra vágtam őket, nem reszeltem) néhányszor forgassuk át, majd a villával kissé felvert tojásokkal öntsük nyakon és húzzuk le a tűzhelyről. Nem kell sütni. A széle így is elkezd majd a hőtől, de az nem zavar minket.
Amikor már bugyogva forr a nokedli vize, kezdjük el beleszaggatni a tésztát. Sokféle szaggatót lehet kapni, nekem is van több, de talán ez a nagy, műanyag a leggyorsabb verzió, amit én előtte kikek mindig kicsit olajjal is. Ez egyéni perverzióm, úgy gondolom, hogy kevésbé tapad rá a tészta, de ez közel sem nyert bizonyítást.
A lehetőségek szerint gyorsan kell dolgozni, jól átvakargatni a lyukakon a tésztát addig, amíg el nem fogy, aztán hagyni még pár percig forrni az után, hogy már mind szépen felúszott a víz tetejére.
Ha kész, szűrjük le és dobjuk rá mindet a tojásra és a tűzhelyen szépen kezdjük őket együtt kevergetve összesütni egészen addig, amíg a tojás megszilárdul. Amint meg van, elkészültünk és már tálalhatjuk is.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!