Természetesen gluténmentesen, nálunk ez alap. A hagyományoshoz képest a különbség csak annyi, hogy gluténementes kenyeret és fűszereket használok hozzá, de ettől eltekintve kifejezetten a tradicionális vonalat képviseli.
Hozzávalók:
4 db csirkecomb
kb. 15-20 dkg kenyér
2-4 csirkemáj
kis fej vöröshagyma fele
1-2 gerezd fokhagyma
1 db tojás
1-2 közepes gomba
só
petrezselyemzöld
bors, majoranna (pl. Lucullus márkájú)
Ha búzakenyeret használnák, akkor úgy indulna a műsor, hogy áztassuk be a kenyeret vízbe vagy tejbe, majd jól nyomkodjuk ki. Aki ugyanezt próbálta már gluténmentes kenyérrel is, az pontosan tisztába van vele, hogy ez itt kb. szélmalomharc. A kenyér a folyadéktól egy pépes masszává változik, ami csodás elegyet alkot a vízzel, így nagyjából mindent lehet vele, csak kinyomni nem.
Én ezt úgy szoktam leegyszerűsíteni, hogy fogom a kenyeret és bedobom egy aprítógépbe. Miután szétcsapattam, öntök hozzá egy kevés vizet – vagy tejet – csak annyit, hogy olyan állaga legyen, mint egy jól kinyomott kenyérnek. És ha már úgyis aprítót használunk, fogjuk a – csirkén kívül – összes hozzávalót és jól dobjuk be a kenyérdarám mellé.
Mivel nem volt otthon friss gombán, ezért én most fagyasztottat használtam, ez látszik a fotón is, úgyhogy őszintén bevallom. A csirkemájat nem baj, ha kissé elővagdaljuk, a lényeg, hogy végül az aprítóban az egészből klassz pürét csináljunk. Nem kell totális egyet alkotniuk, sőt, szerintem jobb, ha vannak benne nagyobb darabkák is; ki, hogy szereti.
Amikor elkészültünk, fogjuk a csirkecombot – ami esetemben most csak felsőcomb, de lehet egész combot, vagy csak alsót is használni – és óvatosan a bőre alá nyúlunk. Ha sikerült egy klassz üreget kialakítanunk, nyomkodhatjuk bele a tölteléket. Ahogy a fotón is látszik, ez egy maszatos meló, de ha szeretnénk, akár kanállal is próbálkozhatunk az ügyes kis kezünk helyett.
Miután az összes tölteléket betöltöttük, sózzuk meg a húst, hintsük arra is némi fűszert (vagy sót, borsot, majorannát, vagy használhatunk Lucullus sült csirke fűszerkeveréket is akár) majd tűzálló edénybe jól süssük meg őket, kb. 180 fokon. Ha nagyobb combokkal dolgozunk, nem árt, ha legalább 20 percig letakarva indítjuk útjára az egészet, hogy biztosan ne maradjon nyers a közepe, de akár kisebbeknél is kezdhetünk így, biztos, ami biztos. Nyers csirkét enni finoman szólva nem egészséges, ezért valószínűleg nem túl merész kijelentés a részemről, hogy 10-ből 10 belgyógyász nem javasolná, úgyhogy ezzel semmiképpen se kísérletezgessünk.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!