Szórhatjuk sajttal, magokkal, kenhetjük tojással, ha pedig nem kenjük, maga a tészta tojásmentes, tehát nem csak a glutén-, hanem a tojásérzékenyek is ehetik. Van egy másik receptem is, az sajtosrúd néven fut, annak a tésztájában is van sajt.
Hozzávalók:
300 g liszt (én Shar B-t használtam)
200 g vaj
160 g tejföl
1 evőkanál útifűmaghéj
2 teáskanál só
1 teáskanál sütőpor
tojás (kenéshez)
magok, sajt a szóráshoz
Én nem szeretem a hideg vajat kézzel morzsolgatni, ezért aprítóba tettem a liszt felével és “ledaráltattam”. De persze lehet kézzel is belemorzsolni a lisztbe. Amikor kész lett – most már kézzel – összegyúrtam az összes többi hozzávalóval, és a férjem kinyújtotta nekem a tésztát ilyen “kocka” alakúra 😀 Kicsit Magyarországra emlékeztet, nem? Akárhogy is, fájt a derekam, úgyhogy örültem, hogy valaki segített, tökéletesen megfelelt ez így is.
Mivel nálunk a tojás működhet, ezért lekentem tojással (amúgy csak a fehérjével, mert éppen volt egy felesleges belőle a hűtőben, de villával kissé “összemuszmákolt” (jó szó, mi?) egész tojással optimálisabb lenne). Ezt követően szórtam rá köményt, szezámmagot, és sajtot, majd csíkokra vágtam és sütőpapírral borított tepsibe tettem (ez így, ebben a formában nem igaz, mert a pakolást is a férjem csinálta, meg a kisebb gyermekem 🙂 )
180 fokos sütőben süssük ki (mehet akár a hőlégkeverés is), vigyázva, mert képes kb. 10 perc alatt megsülni (elfelejtettem órát nézi, de rövid idő volt, az biztos). Szintén fontos, hogy ha már elkészült és kivettük, forrón ne piszkálgassuk, mert akkor még törékeny tud lenni a drága. Vagy nagyon óvatosan pakolásszuk, vagy sehogy, amíg ki nem hűl.