Ez az eddig legfinomabb bejgli, amit az elmúlt 7 évben valaha sütöttem, pedig jó pár finomat készítettem már, ha hiszitek, ha nem. Ezúttal is fahéjas, mákos és diós töltelékekkel készítettem el, ahogy a család szereti.
Hozzávalók a tésztához:
320 g Nutri Free Mix per Pane gluténmentes lisztkeverék (vagy pl. Schar B lisztkeverék)
1 ek útifűmaghéj (vagy +2 ek liszt)
1 ek tápióka keményítő (vagy +1 ek liszt)
40 g vaj
1 tojás sárgája
30 g cukor
12 g élesztő
220 ml tej
citromhéj
vanília
Kenéshez:
szétválasztott tojás (kb. 2-3 db, attól függően, hogy mennyire vastagon kenjük, és persze attól is, hogy ebből a tészta mennyiségből hány bejglit tekerünk)
Úgy írtam, hogy az útifűmaghéj helyett lehet plusz lisztet adni, de én azt javasolnám, hogy maradjon az útifűmaghéj. Sokkal rugalmasabb és könnyebben kezelhető tésztát kapunk vele, amivel csaknem ugyanúgy lehet dolgozni, mint a búzással. A süti eltarthatósága is nő tőle. Ha van rá mód, használjátok, akár csak a tápiókeményítőt (nem ugyanúgy működik, mint a kukoricakeményítő!) attól viszont puhább, “búzalisztesebb” állagú lesz.
Keverjük össze a száraz hozzávalókat a belemorzsolt élesztővel – nem kell futtatni – majd tegyük bele a hűtőből már korábban kivett, kissé megpuhult vajat, a langyosan meleg (de nem forró) tejet és a tojássárgáját is. Szóval menjen bele minden hozzávaló, ami csak kell 🙂 Állítsuk össze a tésztát, ha pedig elkészült, akkor osszuk annyi részre, amennyire szeretnénk.
Én három kisebb bejglit tekertem belőle, tehát háromfelé szedtem, de inkább kettőt javasolnék ebből a mennyiségből. Javasolt, hogy háromhoz másfélszeres mennyiséget nézzünk, négyhez pedig duplát. Kivéve, ha kis bejglit tekertek, mint most én. Akkor oké így is.
A töltelékeket most nem írom le még egyszer, már megtettem egy korábbi, más lisztből készült receptemnél nézzetek rá arra is, abból is finom bejglit lehet készíteni.
Először kézzel téglalap alakot paskoltam a kezemmel a harmadolt tésztámból, majd rizs liszttel szórt felületen elkezdtem nyújtani. Egyik részére rákentem a tölteléket, behajtogattam a két oldalát, majd feltekertem (lásd a fotókat). Figyelem, ez a tészta lágy, mivel gluténmentes, ezért nem is annyira rugalmas, tehát nehéz szépen tekerni. Liszt helyett olajat tettem alá, szerintem ez a jobbik változat. Viszont tényleg nagyon szépen, lassan lehet csak tekerni, óvatosan, centiről centire. Vagy marad az a verzió, hogy több lisztet teszünk a tésztához, akkor jobban lehet vele bánni, viszont akkor, ha megsül, nem lesz annyira finom, puha a tésztája. Döntsük el: vagy küzdünk vele a tekerésnél-átrakásnál, vagy a végeredmény lesz kevésbé jó. Én inkább küzdök.
Folytatom: tehát, ugyanígy tettem mind a hárommal, végül sütőpapírra helyeztem őket úgy, hogy a tekerés vége alulra kerüljön. Lekentem először tojássárgájával, majd hűvös helyre pakoltam, amíg rászáradt (erkélyen kb. fél óra volt). Behoztam, majd kentem rá tojásfehérjét és úgy egy óráig hagytam száradni és ment a 180 fokos sütőbe, amíg el nem készült.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!