Már egészen pici korban lehetnek jelei annak, ha egy baba „nem bírja a tejet”, de az is benne van a pakliban, hogy ok nélkül aggódunk.
Főleg az első gyerekes anyáknak okoz nehézséget az, hogy eldöntsék, kisbabájuk hasfájós típus-e vagy sem, hiszen nincs összehasonlítási alapjuk. Azonban, ha a kicsinek tartósan van hasmenése, esetleg pont ellenkezőleg, a székrekedéssel küzd újra és újra – sorozatosan, nem csak időszakosan – a hasfájások többnyire az étkezés utáni időszakra esnek, a hasa puffadt, gyakran jön vissza az étel és esetleg titokzatos bőrkiütések is megjelennek, akkor érdemes már egy kissé gyanakodni és ezekkel a kétségekkel a gyermekorvoshoz fordulni.
Pánikra azonban semmi ok, sok esetben a problémákat sokszor nem allergia vagy érzékenység okozza, hanem például a következők:
- túl gyakori etetés
- túl sok/kevés táplálék
- túl gyorsan eszik
- sok levegőt nyel evés közben
- nem büfiztetik elég ideig
Ha azonban a vizsgálatok során kiderül, hogy laktóz, azaz tejcukor érzékeny a babád, akkor illik tudnod, hogy miről szól ez az egész: normál esetben a laktáz enzim magzati korban kialakul, csecsemőkorban termel belőle a szervezetünk a legtöbbet, majd 3 éves kor környékén fokozatosan egyre kevesebbet. Ezzel szemben, ha valaki laktóz érzékeny vagy semennyit, vagy túl keveset termel, így nem tudja megfelelően – vagy konkrétan sehogy sem – lebontani a tejtermékekben található laktózt és ennek hatására beindulnak a már említett kellemetlen tünetek, amelyekhez még akár a fejfájást is hozzá lehet biggyeszteni. Ez az úgynevezett elsődleges laktózérzékenység azonban ritka.
Gyakrabban előfordulhat azonban az, hogy valaki másodlagosan érzékeny a laktózra. Ez azt jelenti, hogy valamilyen ideiglenes probléma áll fenn, amelynek ez csak a másodlagos tünete: ha az alapbetegség megszűnik, akkor a laktóz érzékenység is megszűnik. Erre egy jó példa lehet még a gluténérzékenység is. Sok esetben nem is azt veszik észre először az érintettek, hogy a gluténnal van a baj, hanem azt, hogy a tejjel. Majd miután a kivizsgálás eredménye megszületik és megkezdődik a gluténmentes diéta, a meggyötört bélbolyhok pedig regenerálódnak, akkor megszűnik a laktózérzékenység is. Ezért is javasolják az orvosok a gluténmentes diéta első néhány hónapjában a tejtermékek elhagyását.
De maradjunk a laktóz érzékenységnél! Ha babánkról beigazolódok, ettől még nem kell abbahagynia a szoptatást vagy a tápszerfogyasztást. Anyatejes táplálás esetén az édesanyának kell változtatnia: a gyerekorvossal egyeztetve csökkentenie kell vagy pedig teljesen elhagyni a laktóz tartalmú ételeket/italokat. Amennyiben tápszeres baba, az orvos valószínűleg egy könnyebben emészthető, laktózmentes hidrolizált, hipoallergén változatot fog felírni.
Amennyiben a babánál már beindult a hozzátáplálás, a gyermekorvos valószínűleg azt fogja javasolni, hogy figyeljünk a fokozatosságra: először mindig csak kevés tejterméket adjunk neki, ha az nem okoz problémát, akkor lassan növeljük a mennyiségét.
És most jöjjön a tejfehérje allergia: ennél a betegségénél a szervezet az elfogyasztott tejben lévő fehérjét allergénként észleli, és kóros immunválaszt ad rá: pl. puffadás, hasmenés, hányás, kiütések, piros foltok, szénanátha, asztma, nyugtalanság, fejfájás, alvászavarok.
Ebben az esetben kiemelten fontos az orvos által szigorúan előírt speciális étkezés szabályainak betartása mint a gyermek, mint az anya részéről. Előfordulhat, hogy a tápszeres baba még a hidrolizált tápszert se bírja, ilyenkor aminosav tartalmút írnak fel neki.
A kezelőorvos terheléses vizsgálatot is javasolhat, hogy a biztos diagnózis megszülessen. Ez jó esetben megtörténhet a szakrendelésen, de előfordulhat, hogy be kell feküdnie hozzá a kórházba a gyermeknek (ahova az édesanya is elkísérheti).
A vizsgálat során a baba tejfehérje alapú tesztanyagot kap. Egy éves kor alatt tehéntej-fehérje-alapú tápszert, felette friss, pasztörizált tejet vagy junior gyerekitalt. A kezdő dózis 1 ml, majd ezt követően 30 percenként emelik az adagot. Amennyiben a gyerek tüneteket produkál, a vizsgálatot abbahagyják, ezzel beigazolódik a tejallergia. Ha a gyerek a kórelőzmények alapján súlyosan reagálhat a tejre, akkor kisebb mennyiségekkel indul a terhelése és a biztonság kedvéért hosszabb idegi tart a vizsgálat utáni megfigyelés.
Végül ismét szeretném hangsúlyozni, hogy problémák felmerülése esetén sem laktózmentes diétát, sem hozzátáplálást, sem pedig egyéb kezelési módokat – pl. laktáz tabletta adagolást – ne kezdjünk el a gyerekorvossal való egyeztetés nélkül.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!