Két csodát próbáltam ötvözni, ami úgy tűnik, hogy nagyon jó ötletnek bizonyult. Tényleg isteni finom lett a végeredmény, amit végül a kisebb fiam kapott a 12. születésnapjára. Mivel imádja a karamellt és a toffifeet is, ezért a díszítésnél ezt is figyelembe vettem.
Hozzávalók a tésztához:
400 g liszt (gluténmentes változatnál például Schar C vagy Nutri Free Mix per Dolci)
kb. 2 evőkanál cukrozatlan kakaó por (túl soktól túl barna lesz, túl kevéstől rózsaszínes, nézni kell a mennyiséget kevergetés közben, kakaó por függő is a színe)
5 g szódabikarbóna
1 csipet só
115 g szobahőmérsékleten lágyított vaj
300 g porcukor
2 tojás
250 ml olaj
1 tk ecet
2 tk vanília kivonat vagy aroma
250 ml szobahőmérsékletű író
2 evőkanál vörös ételfesték (festékfüggő, akár a duplájára is szükség lehet – állítólag a por jobb, mint a folyékony állag)
Hozzávalók a krémhez:
400 g mascarpone
300 ml habtejszín
2 teáskanál vanília kivonat/aroma
porcukor (100-120 g körül, de jobb, ha kóstoljuk és beállítjuk a saját ízlésvilágunkra)
2 teáskanál mandula kivonat (vagy aroma, vagy likőr)
1 zacskó (10 g) őrölt zselatin (pl. dr Oetker őrölt zselatin )
4 evőkanál víz
Hozzávalók a vajkrémhez, amivel a tortát bekenjük:
100 g vaj
100 g porcukor
Hozzávalók a bevonathoz:
sok-sok marcipán: akár egy kiló is, de 400 g minimum
Az süteményalapom a Receptineats oldalon található Red Velvet Cake átirata. Kicsit variáltam a tésztán is, de a krém és a bevonat nálam már egészen más. De akkor csapjunk is bele! Melegítsük a sütőt 180 fokra, illetve a kerek (23 cm átmérőjű) tortaformát kenjük ki olajjal (vagy tegyünk az aljára sütőpapírt, ahogy én tettem). A torta száraz hozzávalóit (liszt, kakaó por, só, szódabikarbóna) szitáljuk egy tálba.
Egy másik tálba keverjük össze – ha lehet valami elektromos kütyivel – a vajat és a cukrot (eleinte úgy néz ki, mint az ázott homok, de 1-2 perc után szép krémmé áll össze), majd adjuk hozzá fokozatosan a villával kissé kikevert tojásokat, majd az olajat, az ecetet, a vaníliát, a langyos írót és az ételfestéket. Keverjük, amíg szép, sima nem lesz. Ha ez is meg van, mehet bele a lisztes cucc is. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy ezt már ne keverjük túl, mert az állítólag nem tesz jót neki. Inkább szépen, nagy vonalakban, ha egy-két csomó akad benne, kisebb baj, sütésnél úgysem fog már látszani (legalábbis több külföldi oldalon ezt írják.)
Öntsük át a késznek nyilvánított nyers sütitésztát a formába, és süssük nagyjából 30 percig (a leírások szerint eddig, de nekem legalább háromnegyed óra volt – persze sütőtől is függhet a dolog). Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mikor készült el, toljunk a bele egy tűt vagy hurkapálcát: ha ráragad a massza, akkor még nem jó. Miután arra jutottunk, hogy elkészült, vegyük ki, de hagyjuk még 10 percig a formában és csak utána vegyük ki belőle. Amikor teljesen kihűlt, akkor jöhet a töltés.
Keverjük össze a mascarponét egy tálban a vaníliával, és a mandula kivonattal. A zselatint tegyük 4 evőkanál vízbe, hagyjuk kicsit megduzzadni. Addig is melegítsünk fel (ne forraljuk, de azért legyen tényleg meleg) 100 ml habtejszínt. A zselatinos vizet melegítsük fel (ennél még inkább figyeljünk, hogy ne forrjon fel!) mikróban vagy egy kis edényben, majd öntsük a meleg tejszínbe és keverjük el. Tegyük félre egy kicsit, mondjuk addig, amíg a maradék tejszínt felverjük.
Egy kis instrukció a tejszín felveréséhez: habbá verés előtt legyen hideg. Ez fontos, sőt, akár a tálat is betehetjük előtte a hűtőbe, amiben felverjük, úgy még tutibb a dolog. Először alacsony fokozaton kezdjük el (nyilván gépi erőre gondolok) felverni, de úgy 10 másodperc után kapcsoljuk a legnagyobb fokozatra. A habtejszín túlverhető! Ha elkezd csomósodni, az már bizony vajköpülés, tényleg, szó szerint kicsapódik és vaj lesz belőle (amúgy nagyon finom, de ha nem ez a cél, akkor bosszantó). Tehát figyeljünk, hogy amikor a hab már összeállt, ne verjük tovább.
Végül elegyítsük a mascarponés cuccot, a zselatinost, majd keverjük hozzá szépen, óvatosan a tejszínt és annyi porcukrot – szitálva – amennyit elegendőnek érzünk. Ezzel a krémet késznek is nyilváníthatjuk, mehet először egy-két órát a hűtőbe, majd a néhány lapra (2-3-4) vágott tortába. Én ezt követően megint pár órát hűtöttem a tortát (igazából egy teljes éjszakát, de nem kell ennyit feltétlenül) és máris jöhet a borítás. Először keverjük el jó alaposan a vajat a porcukorral és kenjük vele körbe az egész tortát. Ehhez ragad majd a szépen, a sütőpapíron (vagy zsírpapíron) kinyújtott marcipán. Borítsuk a tortára, nyomkodjuk rá, vágjuk körbe a maradékot és már kész is vagyunk, díszíthetjük kedvünk szerint. Én most karamellből készítettem “tálkát”, abba dobáltam toffifeet, illetve némi karamellből készített pöttyel és csíkokkal is díszítettem.