Ez egy jó, ütős ebéd lehet, amit én a magam részéről nagyon megszerettem. Azt hittem, hogy állati zsíros lesz, meg nagyon nehezen emészthető – ezért is halogattam az elkészítését – de szerencsére jó hentestől vettük a kolbász, így nem “darált zsírt”, hanem minőségi húsból készültet kaptunk. Így isteni lett, de tényleg.
Hozzávalók:
0,5 kg savanyú káposzta
4 szál sütni való kolbász
1 kisebb (vagy egy fél) vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
őrölt bors és kömény
Az elkészítés egyszerű – nem mondanám, hogy pofonegyszerű, mert nekem például mindig nehezen ment a pofozkodás – így tényleg bárki meg tudja csinálni. Vagy majdnem bárki. Most majdnem elkezdtem hülyeségeket felsorolni, hogy például kik nem, de inkább folytatom a recepttel, mindenki jobban jár.
Először is egy tepsiben – nem árt előtte kikenni olajjal, vagy valamilyen zsiradékkal, de én folyton elfelejtem, úgyhogy az sem tragédia – terítsük ki a káposztát. Előtte azért kóstoljuk meg, ha nagyon savanyúnak találjuk, nem árt előtte vízzel kissé átöblögetni, majd kicsavarni (szűrőt is bevethetünk). Hámozzuk meg a hagymát, fokhagymát, vágjuk darabokra – kicsire, nagyra, ahogy tetszik – majd némi borssal és köménnyel is meghintve keverjük össze.
Miután szépen elsimítgatjuk, pakoljuk rá a – vékony késheggyel kissé megszurkált – kolbászokat is, és irány a sütő! 180 fokon süssük egészen addig, amíg kolbász meg nem pirul. Én közben vagy háromszor átkevertem a káposztát és átfordítottam a kolbászokat is, majd nagyjából félúton rájöttem, hogy elég száraz kezd lenni a dolog, úgyhogy némi vizet is löttyintettem rá, úgy lett pont jó a végére. Ha tehát a káposztátok nem elég “szöttyös”, segítsetek rá! Ennyi az egész. Egyszerű, ugye?