Először kicsit idegenkedtem a gondolattól, hogy teával főzzek, de amikor kipróbáltam, kiderült, hogy semmi szélsőségesen extrém nincs az így készült étel ízében. Pont annyira különleges, hogy értékeljék azok is, akik valami újra vágynak, de ne legyen sok(k) azoknak se, akik inkább a hagyományos ételeket díjazzák.

Ez a fogás ráadásul glutén- , hús- és ha szükséges, laktózmentes is, nem csak simán finom.

Hozzávalók:

3 csésze víz
3 filter fekete tea (vagy ennek megfelelő mennyiségű szálas)
2 csésze rizs
25 dkg gomba
1 nagyobb vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
3-4 csésze szűrt zöldségleves (vagy ha mégis húsra vágynánk, akkor húsleveslé)
2 evőkanál tejszín (lehet növény is)
4 evőkanál vaj (vagy margarin)
4 evőkanál olaj
1 csokor petrezselyem
kakukkfű (el is hagyható)
só, bors
1,5 csésze reszelt sajt (lehet laktózmentes is)



Kezdjük egyből a különleges résztvevővel, azaz a teával: forraljuk fel a vizet, húzzuk félre és úsztassuk meg benne a teafüvet kb. 3-5 percig. Tartsuk melegen!

Szeretném már az elején kihangsúlyozni, hogy ez egy kevergetős étel, szinte folyamatosan mozgásba kell tartanunk, úgyhogy barátkozzunk meg a gondolattal, hogy ettől kezdve ez lesz a fő küldetésünk. Legalábbis amíg el nem készülünk vele, utána lehet lazítani.

Egy tapadásmentes edénybe forrósítsuk fel az olajat és a vaj (vagy margarin) felét, majd adjuk hozzá a megtisztított és szeletekre vágott gombát. Lehet csiperke, vargánya, erdei, vagy amilyet sikerül beszereznünk és úgy érezzük, hogy passzol a rizottóhoz. Pirítsuk körülbelül 5 percig közepes hőfokon, majd horgásszuk ki a zsiradékból és rakjuk félre.

Tegyük a gomba helyére a meghámozott és apróra vágott hagymát. Pároljuk üvegesre, azaz áttetszően fényesre a gomba után megmaradt zsiradékon. Adjuk hozzá a gondosan megpucolt és apróra zúzott fokhagymát, keverjünk rajta párat, majd mehet bele a rizs.

Fűszerezzük kb. egy kávéskanál sóval, fél kiskanál borssal, ugyanennyi kakukkfűvel, valamint apróra vágott petrezselyemmel és kicsit „szárazon”, még hozzáadott folyadék nélkül is kevergessük. A kakukkfű bátran el is hagyható, nekem például nem a kedvencem; csak alkalmanként vágyom rá, de akkor sem túl hevesen.

Néhány perc után mehet bele a tea és a szintén meleg leves is, de semmiképpen sem egyszerre! Kb. fél decinként öntsük a rizshez hol az egyikből, hol a másikból. Akár össze is önthetjük a kettőt, de lehet, hogy furcsán fog kinézni.

Amikor a rizs beszívja az aktuális mennyiséget, mindig újra pótoljuk. Félúton kóstoljuk meg, ellenőrizzük a só mennyiségét, ha kell, pótoljuk. Nehéz előre belőni a só és a bors mennyiségét, függ ez például a levesünk fűszerezésétől és az egyéni ízlésünktől is.

Ha úgy érezzük, hogy a rizs kellőképpen puha, tegyük vissza a gombát, adjuk hozzá a megmaradt vajat (vagy margarint), a tejszínt, a gombát és a reszelt sajtot. Utoljára még keverjünk meg, majd húzzuk le a tűzhelyről és már tálalhatjuk is.

 



https://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2017/08/rizotto.jpghttps://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2017/08/rizotto-150x150.jpgAntal Viktóriafőételglutenmentes,husmentes,laktozmentes,rizotto,rizs,teaElőször kicsit idegenkedtem a gondolattól, hogy teával főzzek, de amikor kipróbáltam, kiderült, hogy semmi szélsőségesen extrém nincs az így készült étel ízében. Pont annyira különleges, hogy értékeljék azok is, akik valami újra vágynak, de ne legyen sok(k) azoknak se, akik inkább a hagyományos ételeket díjazzák. Ez a fogás ráadásul glutén-...Gasztronómia, életmód és ami még belefér