Továbbra is szeretjük a főzelékeket, akkor is, ha nem trendi. Sőt, kifejezetten az a trendi, hogy fúúúj, minden főzelék, de ez engem kicsit sem korlátoz abban, hogy ilyesmit főzzek. Például paradicsomos káposztát, ami igenis finom.
Hozzávalók:
1 db kisebb káposzta
1 doboz paradicsomlé, annak megfelelő püré
1 db közepes vöröshagyma
só, cukor
bors, kömény, pirospaprika (persze mind őrölve)
Első körön reszeljük, vagy vágjuk csíkokra a káposztát. Legyen vékony, a torzsája pedig nem kell, dobjuk ki (vagy adjuk a hörcsögnek, de ne sokat, mert megfájdul tőle a hasa). Hámozzuk meg és vágjuk karikára/félkarikára/apróra a hagymát, ahogy kedvünk tartja.
Szórjuk egy lábasba a káposztát és hagymát, öntsük nyakon a paradicsomlével annyira, hogy bőven ellepje (el fog belőle forrni menet közben jócskán). Ha a paradicsomlé túl sűrű, akkor hígítsuk egy kis vízzel, ha pedig kevés, akkor bontsunk fel még egy dobozzal, vagy pótoljuk ki paradicsompüré-víz kombóval. Hintsük meg sóval, borssal, köménnyel és pirospaprikával, majd kezdjük el főzni.
Amikor kb. megpuhult, kóstoljuk meg és ha úgy találjuk – én mindig úgy találom – cukrozzuk meg annyira, hogy szerintünk éppen megfelelő legyen. Mennyiséget írni lehetetlen, mivel mindegyik paradicsomlé eltérő savasságú.
Aztán jön a sűrítés kérdése. Megoldhatjuk rántással, azaz egy kevés olajon kicsit sütögetjük a lisztet, majd fokozatosan felöntjük egy kevés vízzel, majd a főzelékhez keverhetjük. Habarhatjuk is (én ezt szoktam), azaz a már a csaknem kész főzelékhez adjuk a kis vízzel elkevert lisztet. Sőt, mivel én rizslisztet használok, ha azt finoman szórom a főzelékbe és közben vadul keverem, be sem csomósodik, így még egyszerűbb dolgom van. Tehát sűrítsük, ahogy kedvünk tartja. Utána főzzük még legalább 2-3 perig, de az se baj ha 5-10 lesz belőle attól függően, hogy milyen állagú a káposztánk, és már késznek is nyilváníthatjuk.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!