Először kb. 10 éves koromban találkoztam ezzel a recepttel, amikor egy elegáns belvárosi lakodalomba voltunk hivatalosak, ahol egy halom egészen fura fogást szolgáltak fel (nem feltétlenül jó értelemben). Még most is tisztán emlékszem, ahogy apám szeme egyszer csak felcsillant: sült krumpli! De végül persze arról is kiderült, hogy mégsem az, aminek látszik. Bevallom, akkor meg sem kóstoltuk, pedig most, sok évvel később rájöttem, hogy hiba volt: nagyon finom.
Hozzávalók:
zellergumó
fűszerek (lehet só, bors, bármilyen zöld fűszer, sőt, akár még sült hús fűszerkeverék is)
Az elkészítése őrült egyszerű, a zellert hámozzuk, mossuk, majd vágjuk sült krumpliszerű csíkokra. Persze, csak ha így akarjuk, amúgy vághatjuk szinte bármilyenre, csak ne legyen túl nagy, hogy átsüljön. Bátran faraghatunk belőle akár apró jegesmedvebocsokat is, csak ne legyenek nagyon teltek a kicsikék.
Kenjük át kissé olajjal és fűszerezzük kedvünk szerint. Sőt, akár a zellert, a fűszereket és az olajat egy zacskóba is pakolhatjuk, majd jól összerázás után már kész is az egyenletes egyengetés. Végül pakoljuk a zellert sütőpapírral bélelt tepsibe, és süssük 180 fokon készre. Én kissé túlsütöttem (ami a képen is látszik), de szokás szerint egyszerre nyolcvanöt dolgot csináltam, így simán kiment a fejemből a zeller ügy.
És, hogy milyen az íze? Nem olyan, mintha levesben főtt zellert ennénk, tényleg sokkal inkább hasonlít a krumplira, de nyilván mondanom sem kell, hogy annál jóval egészségesebb és “fogyósabb” is. Nagyon finom, még a fiaim és a férjem szerint is.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!