Csak annyit írok, hogy az összes pite közül ez a kedvencem 🙂 És mivel ezt a kisebb fiam is nagyon szereti, ezért természetesen gluténmentes is.
Hozzávalók egy kisebb tepsihez (kb. 20*30-as méretűhöz vagy hasonlóhoz):
250 g gluténmentes liszt (pl. Schar C vagy B)
1 ek útifűmaghéj (vagy +2 ek liszt)
1 tojás
100 g tejföl (lehet laktózmentes is)
100 g cukor
0,5 cs sütőpor
150 g vaj (vagy margarin)
1 csipet (kb. ) só
citromhéj
vanília (rúd kikapart belseje, kivonat, cukor esetleg aroma)
Hozzávalók az alma töltelékhez:
5-6 db alma
cukor (kb. 4-5 evőkanál, de ez ízlés és almafajta kérdése azaz: kóstold meg!)
fahéj (kb. 1 teáskanál, de ez megint csak ízlés kérdése)
citromlé és -héj (1 teáskanál lé, 1 kávésknál héj, de ez már megint ízlés dolga…)
0,5 csomag főzős vanília puding
Hozzávalók a vanília töltelékhez:
1,5 csomag főzős vanília puding
600 ml tej
cukor (kb. 4-5 evőkanál, de ez ízlés kérdése azaz: kóstold meg ez is és dönts, hiszek benned 🙂 )
Azzal indítunk, hogy a száraz hozzávalókba belemorzsoljuk a szigorúan hideg vajat. Az útifűmaghéj rugalmasabb állagú tésztát eredményez – egyfajta glutén-pótló – de nem nélkülözhetetlen hozzávaló. Ha tehetjük, akkor használjuk, ha nem tehetjük, akkor sem tragédia, de akkor adjunk hozzá plusz 2 evőkanál lisztet.
Ha a vajat eloszlattuk – ami egyébként nagyszerűen megoldható egy aprítógépben is – adjuk hozzá a többi hozzávalót is. A kész tésztát tegyük pihenni a hűtőbe, közben készítsük elő a tölteléket. Fontos: ez egy nagyon lágy tészta, nehéz vele dolgozni. Hűtés után szilárdabb lesz, de ha úgy érzed, hogy neked ezzel még mindig túl nehéz lesz, akkor nyugodtan adj hozzá még egy kevés lisztet (nem mondjuk meg senkinek).
Az almát hámozzuk, majd nagyfokú reszelőn reszeljük le és nyomjuk ki alaposan a levét. Ha meg van, akkor fahéjjal, cukorral, citrommal és citromhéjjal ízesítsük. Van, aki kicsit elő is párolja az almát, de én nem szoktam. Megsül, tök jó lesz. Tényleg. Persze keverjük bele a fél pudingport is, ez fogja megóvni attól, hogy túl tocsogós legyen és eláztassa a tésztát. Lehet persze ehelyett morzsát is használni, de szerintem így finomabb.
A pudingot főzzük meg a rajta található leírás szerint, csak most ugyebár némileg kevesebb tejet használjunk, mint amit írnak, hogy kicsit sűrűbb legyen. (Amúgy én sosem úgy főzöm, ahogy rá van írva, csak simán összekeverem hidegen a port a tejjel, megfőzőm, ha kész akkor hozzákeverem a cukrot). Tegyük félre, ennek is hűlnie kell, legalább addig, amíg szobahőmérsékletű nem lesz.
A tésztát vegyük elő a hűtőből, osszuk két részre. Nyújtsuk méretre (célszerű sütőpapíron vagy szilikonlapon és azzal együtt beborítani arccal, majd lehúzni a hátáról a papírt/lapot) és az egyiket tegyük a vajjal kikent tepsibe (amúgy olajjal is kikenhetjük). Mivel a gluténmentes pite tésztával nehéz bánni (ó, mennyivel nehezebben, mint a búzással!) ezért azt a verziót is választhatjuk, hogy nyújtás helyett belenyomkodjuk a tepsibe (én ezt szoktam) Vagy ahogy már feljebb írtam, adhatunk hozzá még egy kis lisztet, hogy ne kapjunk agyvérzést. De ha nem adunk hozzá, kellemesebb állagú lesz a tészta, szóval valamit valamiért.
Terítsük rá az almatölteléket, majd óvatosan simítsuk rá a vaníliapudingot. Tegyük rá a másik tésztát is, amit most már tényleg muszáj nyújtani valahogyan. Egyengessük el, majd szurkáljuk meg több helyen óvatosan. Mehet a 180 fokos sütőbe egészen addig, amíg szép pirosas nem lesz a tészta.