Tegye fel a kezét, akinek nincs kedve még krumplit is főzni lángossütés előtt! Két kezet máris látok (a sajátjaimat), de szerintem biztos, hogy nem vagyok ezzel egyedül. A megoldás ilyenkor a burgonyapehely, ami igenis igazi krumpli, hiszen úgy készül, hogy a burgonyát megfőzik, pépesítik és kiszárítják, mi pedig később simán visszahidratáljuk. Persze aki mégis szeretne maradni az eredeti, főtt krumplis változatnál annak van egy jó hírem: olyan receptem is van, méghozzá ITT (katt ide!)
Hozzávalók:
- 500 g gluténmentes kenyérliszt (pl. Schar B)
- 1 evőkanál burgonyapehely
- 1 csomag (7 g) instant élesztő
- 200 g kefir (vagy natúr joghurt/tejföl)
- 300 ml langyos víz
- 1 evőkanál útifűmaghéj
- 1 teáskanál só
- 1 csipet cukor
Az útifűmaghéj ezúttal is opcionálisan elhagyható, de ha rám hallgattok, nem teszitek. Egyrészt a magas rosttartalma jót tesz a szervezetünknek, másrészt sokkal rugalmasabb lesz tőle a tészta, ezért könnyebb vele dolgozni. Könnyebb – de azért így sem könnyű. Aki már készített gluténmentes tésztát (szinte bármilyen formában) az pontosan tudja, hogy sokkal nagyobb kihívás, mint a búzással.
És akkor íme a lángosalapunk összeállítása, ami kicsit sem bonyolult, főleg akkor, ha van egy dagasztógépetek: keverjétek el a száraz hozzávalókat, öntsétek hozzá a nedvest, majd jól dolgozzátok össze a tésztát (mert ekkor már bátran hívhatjuk így is). Persze fakanállal vagy kézzel is működhet a dolog, csak úgy egy kissé ragacsosabb a helyzet. Ha meg van, jöhet a kelesztés, kellemesen meleg (25-45 fok közötti) helyen, úgy 45-60 percig.
Amikor a tészta nagyjából a kétszeresére nőtt, osszuk mondjuk 10 kicsit, vagy 5 nagy kupacra – persze nem törvényszerű pont ennyire – majd formázzuk lapos, kerek, lángos fazont mindegyikből. Ez a dolog nehéz része, ahogy már korábban is említettem, ezért ha elfogadtok egy javaslatot, inkább kisebb, mint nagyobb lángosokat gyártsatok, ez valamennyit könnyít a helyzeten.
Nekem az vált be, hogy egy műanyag vágódeszkát olajoztam be jó alaposan és azon nyomkodtam, húztam szét a tésztát, majd állati óvatosan átemelve tettem a forró olajba. Mert persze abban sütjük ki először az egyik oldalát, majd átfordítva a másikat is. Amikor kész, ajánlott papírtörlővel leitatni róla a felesleges olajat, így a hozzám hasonlóan kényes gyomrú-epéjű delikvensek is könnyebben tudják majd emészteni. Főleg akkor, ha utána nem pakoljuk tele őrült sok fokhagymával, magas zsírtartalmú tejföllel, meg sajttal, mert az emésztőrendszerünknek az se sokat segít.
Persze ilyenkor nyilván az irigység szól belőlem – őrület, hogy van, aki bármit megehet és nem lesz tőle semmi baja! -, aki teheti, igenis tegye! Pakolja csak meg bőségesen, hiszen a frissen sült lángos minden évszakban tökéletes eledel annak, aki szereti a mi kis kedvenc hungarikumunkat. És még mielőtt elfelejtem, gyorsan szeretném jelezni azt is, hogy az oldalamon találtok egyszerű – burgonyamentes – lángos receptet is, amihez csak IDE kell kattintanotok!