Chilis, citromos, fokhagymás, mézes, borsos, édes, csípős, pikáns, sós – mi, kell még?
Szeretjük a sült csirkét, de úgy jó igazán, ha teljesen átsül kívül-belül, ezért szeretem szegény párát először jól hátba vágni – szó szoros értelemben és teljesen – aztán pedig kifektetni. Lehet, hogy kevésbé mutatós, mint egészbe hagyva, de szerintem sokkal finomabb lesz így.
A fűszerezés lehet persze sokszínű, kihagyhatunk, hozzátehetünk, legyünk kreatívak. Ez most éppen ezzel a páccal készült:
1 dl olaj
0,5 dl citromlé
1 ek méz
2 tk só
1 tk bors
1 tk fokhagyma (reszelt, vagy szárított)
0,5-1tk chili pehely
Jól összekevertem és bekentem vele a csirkét, majd kb. 20 perc után méretéhez illő tepsibe tettem, és alufóliával jól letakartam. 180 fokos – hőlégkeverés nélkül! – sütőbe toltam jó fél órát párolódni, miközben előkészítettem a sárga héjú krumplikat.
Ez a fajta azért jó, mert egyrészt finom, kissé édeskés, másrészt nem kell feltétlenül hámozni, csak nagyon alaposan megmosni. Néhány rusztikus cikkekre vágtam őket, és egy jó, nagy tepsibe szórtam.
Amikor a csirke megpárolódott, fogtam és jól átköltöztettem a krumpli tetejére. A szaftjával alaposan meglocsoltam a burgonya cikkeket és most már együtt, szépen visszatoltam őket sülni.
Kb. fél óra elég volt nekik ahhoz, hogy szépen megpiruljanak, de ez persze függ a sütőtől és a csirkétől is, ezért nem árt résen lenni és odafigyelni.
Mi úgy szeretjük a sült csirkét, ha nagyon megpirul a bőre és jó ropogós lesz, akárcsak a krumpli, ami így készítve csodálatosan felszívja a csirke fűszeres, csodálatos szaftját és menet közben maga is ízbombává változik.