Sorolom, hogy mitől mentes: glutén-, tej-, tojás-, szója-, élesztő-, kukorica-, burgonya- és rizsmentes, emellett ráadásul vegán, viszont élelmi rostban gazdag lisztkeverékből sütöttem. A recept amúgy most nem saját, hanem az Éden Prémium oldalán találtam. És, hogy milyen ízű? Finom! Ez nem szponzorált bejegyzés, tényleg így gondolom. Pedig – utólag bevallom – kicsit tartottam az ízétől, állagától, mert ha valami “minden mentes” gyakran jó ízmentes is. De ez nem. Szerencsére 🙂
Hozzávalók a tésztához:
- 290 g Bake-Free linzer lisztkeverék
- 85 g eritvita (vagy ennek megfelelő más édesítőszer)
- 35 g kókuszolaj
- 220 g víz
- 2 evőkanál vanília aroma (én ehelyett kikapart vaníliarúd belsőt tettem, és +2 ek vizet)
- 1 tk reszelt citromhéj (kész, szárított héjat vettem, mert nem kaptam kezeletlen héjú citromot)
Hozzávalók a töltelékhez:
- 2 adag sárgabarack lekvár (saját, cukormentes házit használtam hozzá)
- 250 g dió
- 135 g eritrit (vagy ennek megfelelő más édesítőszer)
Hozzávalók a csokimázhoz:
- 60 g mindenmentes étcsokoládé
- 1 (8 g) evőkanál olaj
Először keverjük össze a hozzávalókat a tésztához – minden mehet egyszerre – és pihentessük, amíg elkészítjük a töltelékeket. Ehhez keverjük össze a diót az édesítőszerrel és aprítsuk össze. Én aprítógépbe dobtam és pikk-pakk el is készült. Ha meg van, tegyük félre.
Keressünk egy 24×24 centis sütőformát, és béleljük ki szilikonos sütőpapírral, majd osszuk az állatira kipihent tésztát négy egyforma részre, amihez én ezúttal bevetettem a mérleget is. Sok értelme nem volt, mert legendásan jó a szemmértékem is. Tényleg. Nem viccelek.
Nyújtsuk méretre a tésztát. Elvileg száraz felületen kellene, de mivel nagyon-nagyon vékony lesz, ezért én tepsi méretre vágott sütőpapíron nyújottam az összes lapot. Amikor elkészült, mindig beleborítottam a tepsibe, és lehúztam a hátuljáról a sütőpapírt. Persze nyilván nem össze-vissza, hanem így: tészta-lekvár-dió-tészta-lekvár-dió-tészta-lekvár-dió-tészta.
A legfelső réteg tésztát elvileg meg kellene kenni vékonyan maradék lekvárral, de én ezt nem tettem, mert szerintem nem kell. Sosem szoktam, de ha szeretnétek, tegyétek bátran. Amikor elkészült megszurkáltam villával és előmelegített 180 fokos sütőben, alsó-felső sütéssel készre sütöttem nagyjából 50 perc alatt.
Ha a süti kihűlt – minimum langyosra – jöhet a csokimáz. Ehhez elvileg vízgőz felett kell felolvasztani a csoki-olaj keveréket, de én mindig kockáztatok és mikróba dugom. Itt őrült módon figyelni kell és nagyjából 5-10 másodpercenként keverni, úgyhogy csak a merészek vállalkozzanak rá. Esélyes, hogy ha nem keveritek sűrűn, kuka lesz az egész. De én bátor vagyok és rutinos, úgyhogy most sem volt ezzel probléma. Amikor szépen összeolvadtak, rácsurgattam a sütire, elkentem rajta és miután megszilárdult, már ehettük is.