Nagyon finom vajas kekszet készítettem, ami első nap roppanós (de semmiképpen sem kemény!) utána viszont finom, omlós, szinte linzerszerű. Akár tölteni is lehet, vagy csoki cseppekkel teledobálni.
Hozzávalók:
120 g rizsliszt
120 g gluténmentes kenyérliszt (én most Schar B-t használtam)
120 g vaj
1 tojás
70 g cukor
1 kis csipet só
vanília (kikapart belső/kivonat/aroma)
1 teáskanál citromhéj (opcionális)
Ismét Jamie Oliver féle módszerrel dolgoztam, azaz a vajas tésztát aprítógéppel kevertem össze. Ez azért praktikus, mert a vajas tésztáknál fontos, hogy a vaj hideg legyen, viszont, ha sokat gyúrjuk a meleg kezünkkel, akkor túlságosan felolvad. Aprítóba téve viszont másodperceken belül remekül eloszlik a lisztben, ráadásul tökéletesen marad minden a maga eredeti hőfokán.
Először tegyük az aprítóba a lisztet, a vajat és jól mixeljük össze. Utána mehet hozzá az összes többi hozzávaló. A kész tésztát ezen a ponton nem árt berakni a hűtőbe egy jó negyedórára. De, hogy őszinte legyek, ezt én most nem tettem, viszont, ha kézzel keverjük össze a cuccot, akkor mindenképpen hűtsük vissza. (Lehet, hogy most se ártott volna, de végül is utólag mindegy.)
Pihentetés után formázzuk. Mivel én – ahogy írtam – nem hűtöttem le, így elég lágy volt, tehát nem nyújtottam és szaggattam, hanem csak simán 12 gombócra osztottam és kilapítottam a sütőpapírral bélelt tepsiben. Lehet persze kisebbre is formázni, vagy szögletesre, amőba alakúra, ahogy tetszik, sőt, bátran nyomdázhatjuk is. Utána pedig toljuk a forró sütőbe (190-200 fok) és süssük készre pár perc alatt. Viszont arra vigyázzunk, hogy forrón nagyon törékenyek, várjuk meg, amíg kihűlnek, utána piszkáljuk, akkor már lehet!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!