Mai receptem roppant furmányos. Ajánlom kezdő konyhatündéreknek, haladó séfeknek, óvodásoknak, nyugdíjasoknak, nőnek, férfiaknak, gyerekeknek, felnőtteknek, mindenféle nemi hovatartozás, politikai irányultság, cipő és ingmérettől függetlenül. Sőt, még azoknak is, akik egyáltalán nem hordanak inget, és cipőt is csak elvétve.
A recept gyorsan megtanulható: kenjünk meg egy választott szelet kenyeret – például gluténmentest, ahogy én is – egy választott kencével, ami lehet mondjuk vaj, vagy vajkrém, de akár margarin is (amit speciel én nem fogyasztok, de tűzzel, vassal sem irtom a követőit).
Majd a félkész szendvicsünkre helyezzünk rá néhány borsócsírát. Lehet keresztbe vagy hosszába, rendezetten vagy kócosan. Mindegy. Aztán együk meg.
Ez a “recept” nyilván ezúttal nem recept, inkább csak a borsócsíra dicsőítése. Mert van rajta mit favorizálni, az biztos.
A csírák már önmagukban is egészségbombák, sokkal több jóság van bennük, mint a kifejlett növényekben. Vitamin és ásványi anyag bombák, vagy divatos szóval egyfajta szupertáplálékok.
A borsócsíra pedig konkrétan csodás hatással van a csontjainkra, az izmainkra, az érrendszerünkre, szépíti a bőrünket, szabályozza az inzulinszintet és a vérnyomásunkat is, valamint gyógyítja az emésztési zavarokat és a gyulladásos betegségeket, illetve kiváló rákmegelőző hatása is van. Dugig van folsavval, vassal, káliummal, illetve C, E és A vitaminnal.
Persze nem csak szendvicsre pakolva ehetjük, hanem például salátába, krumplipürébe vagy párolt rizsbe keverhetjük, ízesíthetünk vele szószokat, önteteket, adhatunk belőle húsok mellé vagy belepakolhatjuk akár a hot-dogba is. Kb. mindenféle sós ételhez illik valamilyen formában.
És az íze? Pompás. Olyan, mint a legfinomabb, legzsengébb, legízesebb zöldborsó, amit valaha ettünk. Csíráztathatjuk magunk, vagy megvehetjük nagyobb multikban, esetleg bio- vagy egészségboltokban. (Én speciel legutóbb az Auchanba vettem.) Két szóval összefoglalva: éljen a zöldborsócsíra!