A lencse tele van A-, B1-, B2-, B9-, B11-vitaminnal, kalciummal, vassal, foszforral, folsavval, magnéziummal, káliummal és cinkkel, ezért ne csak azért fogyasszuk, mert finom, hanem azért is, mert roppant egészséges.
Hozzávalók:
0,5 kg lencse
1 fej vöröshagyma
0-2 gerezd fokhagyma
1 kis poharas tejföl
1-2 ek mustár
2 db babérlevél
1 kk pirospaprika
2-3 tk só
0,5 kk őrölt bors
1-2 ek cukor
1-2 tk ecet
2-3 ek liszt (esetemben: rizsliszt)
A lencsét felesleges előre beáztatni, pont elég, ha szépen átválogatjuk – nehogy valami oda nem illő legyen közte – és alaposan átmossuk.
Egy kevés olajon pároljuk üvegesre – azaz áttetszően fényesre – a meghámozott, apróra vágott hagymát. Ha fokhagymásan szeretnénk elkészíteni, akkor ezen ponton tegyük bele a megtisztított, nyomott/reszelt/apróra vágott fokhagymát, azzal csak néhányszor kevergessük át, süljön, de ne kezdjen pirosodni. Húzzuk félre a tűzhelyről.
Keverjük bele a pirospaprikát, a sót, a borsot, a mustárt és a kissé megtört babérleveleket. Öntsük hozzá a szép, tiszta lencsét, és öntsük fel annyi vízzel, hogy jó alaposan ellepje (kb. 2 liter). Fedő alatt főzzük. Néha nézzünk rá, keverjük meg, ha pedig kell, pótoljuk alatta a vizet. Ha pedig megpuhult (bő fél óra), habarjuk be: egy kevés vízzel keverjük tejfölsűrűségűre és csomómentesre a lisztet, majd keverjük bele a főzelékbe. Amennyiben nem elég sűrű, tegyünk bele még habarást, ha túl sűrű, adjunk hozzá még egy kevés vizet. (Van, aki a tejfölbe teszi a lisztet és úgy habar, de én így szeretem készíteni és kész, fogadjátok el, mást úgysem tehettek.)
Adjuk hozzá a kanállal elkevergetett tejfölt és azt is alaposan dolgozzuk bele, majd húzzuk félre a tűzhelyről. Most mehet bele az ecet és a cukor, kóstoljuk, hogy miből mennyi. Ha édeskésebben szeretjük, legyen olyan, ha savanyúbban, akkor pedig az ecetet hagyjuk dominánsabban.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!