Aki gluténmentesen táplálkozik, pontosan tudja, hogy sokszor a leghétköznapibb ételeket a legnehezebb búzaliszt nélkül elkészíteni. Ilyen például a palacsinta is, ami nekem a diétánk elején komoly kihívást jelentett.

Vagy nagyon vastagra sikerültek, vagy fordíthatatlanul leragadtak, vagy rommá törtek tekerés közben, már ha egyáltalán eljutottam velük a tekerésig. Egyre volt jó az egész, ismét megbizonyosodtam a magyar nyelv sokszínűségéről, ezúttal elsősorban a káromkodások terén.

Próbálgattam sokféle lisztkeverékből elkészíteni az évek során, de nekem ez a keverék működik a legjobban, mint ízre, mint állagra:

Hozzávalók:

250 g Nutri Free Mix Per Pane liszt
150 g Mester süteményliszt
4 g útifűmaghéj (= 1 ek)
400 ml tej
2 ek olaj
300 ml ásványvíz (nem árt, ha szénsavas, de simával is működik)
1 g só (=1 kk)
28 g cukor (= 4 tk)
3 tojás
vanília (opcionális)



Arról gyorsan ejtenék is egy szót, hogy az útifűmaghéj szerepe a receptben természetesen a gluténpótlás, amely jól működik a palacsintatésztában is, sokkal rugalmasabb lesz tőle a tészta. Könnyebben fordítható, kevésbé törik és nagyszerűen tekerhető.

Az elkészítés egyszerű, keverjük össze először a száraz hozzávalókat, majd adjuk hozzá a nedveseket és jó alaposan dolgozzuk el. A nagykönyv szerint ilyenkor több órát illik pihentetni, de én nem a türelmemről vagyok híres, úgyhogy kb. soha nem teszem. Persze ilyenkor egyből rá lehet fogni, hogy ezért nem sikerült korábban jó tésztát készítenem, de nem, egy klasszul összeállított palacsintatészta működik pihentetés nélkül is. Méghozzá jól.

Keverés után tehát máris forrósíthatjuk a jól megválasztott serpenyőt. Itt tényleg nagyon fontos a tapadásmentes felület, ugyanis attól még, hogy egy palacsintasütőben nem ég le és jól forgatható egy a sima, búzalisztes tészta, ez ugyanúgy a gluténmentessel is működni fog. Dehogy! Az képes bárhova lelkiismeret-furdalás nélkül odaragadni.

Meg kell tehát nehezítenünk a dolgát és pl. egy olyan jó tefal serpenyőt választanunk, amilyet én szoktam, mert bizony nekem a hagyományos, vasból készült palacsintasütőm csődöt mondott. Pedig mennyi remek búzásat sütöttem benne korábban, csak úgy dobáltam őket forgatáskor. Bezzeg a gluténmentes… Na, de ne is beszéljünk róla többet, váltani kellett és kész, mindig meg kell tanulnunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Máshogy nem megy.

A serpenyőt persze olajozzuk ki forrósítás előtt – vagy közben – erre mindenképpen szükség van. Aztán jöhet a tészta. Ha igazán vékonyat szeretnénk, akkor sokkal hatékonyabb, hanem úgy egyengetjük el benne, hogy ide-oda döntjük a serpenyőt, hanem fogunk egy fa- vagy teflon kanalat és azzal rásegítve gyors mozdulatokkal szétkenjük. Nekem legalábbis ez a módszer sokkal jobban bevált.


http://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2017/09/pala2-1024x745.jpghttp://www.ceruzabab.hu/wp-content/uploads/2017/09/pala2-250x250.jpgAntal Viktóriadesszert, pékáruglutenmentes,palacsintaAki gluténmentesen táplálkozik, pontosan tudja, hogy sokszor a leghétköznapibb ételeket a legnehezebb búzaliszt nélkül elkészíteni. Ilyen például a palacsinta is, ami nekem a diétánk elején komoly kihívást jelentett. Vagy nagyon vastagra sikerültek, vagy fordíthatatlanul leragadtak, vagy rommá törtek tekerés közben, már ha egyáltalán eljutottam velük a tekerésig. Egyre volt jó...Gasztronómia, életmód és ami még belefér