Zab-nokedli (zabkedli? :) )

Zab-nokedli (zabkedli? :) )

Nagy fogyókúrában vagyok, viszont szeretem a tojásos nokedlit. Vessetek rám követ. Meggondoltam, inkább mégsem. Mivel már sok helyen láttam, hogy zabpehely lisztből is el lehet készíteni, gondoltam ideje nekem is kipróbálnom. Megtettem és tényleg finom 🙂



Hozzávalók:

80 g zabliszt (durvára darált pehely is jó – gluténérzékenyek csak jelölten gluténmentest használhatnak!!)
1 db tojás (az enyém most nagy L-es volt, így kevesebb víz kellett)
kb. 80 ml víz
nagy csipet só

Ha van zablisztetek, máris előrébb vagytok, mint én voltam, mert nekem előtte le kellett darálnom a pelyhet, hogy liszt legyen belőle. Nem mondom, hogy nagy meló volt, de közben is elégettem néhány kalóriát (na jó, nem mozsárban őröltem. 🙂 ) Tehát, ha meg van a liszt, keverjük hozzá a tojást, a sót, és annyi vizet, hogy nokedli állagú legyen. Akik nem tudják, hogy az milyen, azoknak megpróbálom körül írni: összeálljon annyira, hogy a nokedliszaggatón át lehessen nyomni a kicsikéket, de ne legyen túl híg, mert akkor szétkeveredik a vízben. Ehhez kell némi rutin, annak híján pedig szerencse. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább legyen sűrűbb és nehezebben szaggatható, az a jobbik verzió. Amikor úgy döntöttünk, hogy remek, hagyhatjuk állni kicsit a tésztát – legalább egy órára – hogy a zab jobban magába szívja a nedvességet. Ha esetleg többet szívna be, mint hittétek és túl kemény lesz a végére, szaggatás előtt lehet még belekeverni vizet. Az enyém elsőre híg lett, aggódtam is kicsit, de állás után pont jó állagot kapott.



A főzéshez persze kell víz is, méghozzá sok. Vegyünk elő egy szép, nagy lábast, tegyünk bele annyiszor 1 csapott evőkanál sót, ahány liter vizet használunk. Mivel én kis adag nokedlit főztem (1 személyre valót) ehhez elég úgy 4 liter víz. Forraljuk fel, majd vegyünk elő egy nokedliszaggatót, és – míly’ meglepő – szaggassuk bele a nokedlit. Ha nincs szaggatónk késsel vagy kanállal is lehet, egyenként, de az kissé macerás. (Én mondjuk most pont kanállal csináltam, mert olyan kis pici (fogyós) adagom lett a fenti mennyiségből, hogy felesleges lett volna összepiszkolnom a szaggatót. Na, meg gyorsan végeztem is vele.) Amikor a kis galuskák mind felúsztak a víz tetejére – ez nagyon hamar bekövetkezik – akkor főzzük még 2-3 percig őket, majd szűrjük le. Ízre persze kicsit más, mint a rendes nokedli, állagra meg nekem tudjátok mire hasonlított? A daragaluskára 🙂 Nem pont olyan, de kicsit emlékeztetett rá. Amúgy végül tojásosnokedlivé fejlesztettem, aminek a receptjét itt találjátok: KATT IDE.



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .