Ha van egy rakás almánk és már nem tudjuk, hogy mit kezdjünk vele, arra az egyik legjobb és legegyszerűbb módszer talán az almás palacsinta készítés.
Hozzávalók:
450 g alma (ez már a hámozott, magozott reszelt súly)
200 g liszt (én gluténmentest használtam – ehhez gyakorlatilag bármelyik megfelel, nem kényes recept, eddig akármivel készítettem, mindig jó volt)
70 g cukor
150 ml tej
4 db tojás
2 tk olaj
1 csapott tk. sütőpor
1 csipet só
1 csipet fahéj (opcionális)
vanília
citromhéj (opcionális)
Először hámozzuk meg és reszeljük le az almát nagy lyukú reszelőn. A magházát ne, azt vagy dobjuk ki reszelés után, vagy vágjuk ki már a reszelés előtt. Adjuk hozzá a többi hozzávalót és keverjük csomómentesre. Én valamiért a tejet már csak akkor szoktam, amikor a többivel némiképpen összekevertem, de ez leginkább csak egyéni szeszély a részemről. (Itt jegyezném meg, hogy akár egyénileg, akár csoportosan is nagyon szeszélyes tudok lenni.)
Olajozzunk ki egy serpenyőt, forrósítsuk fel és kanállal adagoljunk a tésztából mindig egy keveset. Ha az egyik oldala megsül, fordítsuk meg és süssük meg a másikat is. Nem jó, ha túl nagy hőfokon zajlik az egész történet, mert akkor hajlamos arra, hogy a külseje túlsül, a belseje viszont nyúlik.
Amikor elkészültünk, vegyük ki, kenjük meg újra olajjal a serpenyőt és jöhet a következő adag. Egyszerű, finom, klasszikus és illatos, ráadásul nem csak fahéjas cukorral szórva finom, hanem nutellával is. Vagy lekvárral. Vagy kakaóval. Vagy pudinggal. Vagy fagyi gombóccal. Vagy karamell szósszal. Vagy… Oké, abba hagyom. Talán…
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!
