Fánkot nem csak farsang idején ehetünk, hanem egész évben, még akkor is, ha nem vagyunk rendőrök. Nekik hivatali kötelességük lehet – talán a munkaszerződésükben is szerepel 🙂 – legalábbis az amerikai filmeket nézve kifejezetten ez jön le.
Hozzávalók (kb. 10 fánkhoz):
300 g liszt (esetemben gluténmentes kenyérliszt, ami lehet pl. Nutri Free Mix Per Pane, Miklos’ univerzál, Schar B, Schar Mix it)
20 g friss élesztő (vagy fél csomag szárított)
20 g cukor
200 g tej (lehet növényi is)
40 g olvasztott vaj (lehet olaj vagy margarin is)
vanília (kivonat, kikapart belső vagy aroma, esetleg vaníliás cukor, de akkor ezt vonjuk le a fenti cukor mennyiségéből)
1 teáskanál rum (így kevésbé szívja magába a sütőolajat)
1 teáskanál körüli citromhéj
1 csipet só
Ismét azzal indítok, hogy nem kell felfuttatni az élesztőt, de ha szeretnénk, akkor persze lehet. Én nem szeretném, mert pont ugyanolyan lesz, ha belemorzsolom a lisztbe, mintha külön futtatnám, így viszont időt és energiát spórolok magamnak.
Helyette inkább összekeverem a száraz hozzávalókkal, majd hozzáadom a nedveseket is – kivéve a vajat – és géppel szépen kikeverem. Amikor már összeállt, akkor csurgatom bele a vajat és azzal még egyszer alaposan átkeverem.
Ha először készítjük, akkor ezen a ponton ráncolhatjuk a szemöldökünket arra gondolván, hogy lesz ebből a lágy tésztából fánkformázás, de mindenkit megnyugtatok: lesz. Kb. 40 perc pihentetés után a tésztánk szépen megkel, és bár lágy marad – annak is kell lennie – mégis hatékonyan tudtunk majd belőle csinos köröket vágni. Nem akárhol, hanem kiolajozott – és nem kilisztezett! –felületen.
Először kinyújtjuk, aztán kiszúrjuk. Akár széles peremű pohárral is, ha nincs kiszúrónk, viszont akármit is használunk, előtte mindig olajozzuk be nyomkodás előtt, hogy ne ragadjon bele. A nyújtási vastagság egyéniség kérdése. Van, aki a nagy, széles, szinte labdaszerű fánkokat szereti, más a laposabbakat, amiket gond nélkül át lehet harapni, és biztos szépen átsül a közepük is.
Amikor kész vannak a szép kis karikáink, nyomunk a közepükbe mélyedést, mondjuk az ujjunkkal, az úgyis kéznél van – legalábbis optimális esetben – aztán jöhet a sütés.
Válasszunk magas falú edényt, tegyünk bele annyi olajat, hogy a fánkunk félig elmerülhessen benne és forrósítsuk meg (nagyjából közepes hőfok a megfelelő, a túl nagy semmiképpen sem, mert hirtelen megsül a külseje, belül viszont nyers marad). Óvatosan tessékeljük bele a fánkokat és először fedő alatt süssük kb. másfél percig pirosra, majd fordítsuk meg és most már fedő nélkül süssük készre a másik oldalát is.
Ha ezzel meg vagyunk, szedjük papírtörlőre, hogy jól leigya róla felesleges olajat és már tálalhatjuk is. (Itt szeretném megjegyezni, hogy van nem olajban, hanem sütőben sült fánk receptem is, egészen pontosan: ITT )