Van egy másik pizzás csiga receptem is, abban tej, vaj és tojás is van, ebben pedig egyik sem. Én mind a kettő ugyanúgy szeretem, ezért nem igazán tudok tanácsot adni, hogy melyiket érdemes inkább kipróbálni. Persze a legjobb mind a kettőt, abból baj nem lehet. Illetve nyilván lehet, például, hasfájás, ha forrón felkajáljuk a komplett tepsire valót. Nem próbáltam, de ott voltam ahol mesélték 🙂
Hozzávalók:
200 g gluténmentes kenyér lisztkeverék (én most fele-fele arányban tettem bele Schar Mix It és Miklós’ Universal Mix et, de lehet Schar B vagy pl. Nutri Free Mix per Pane lisztet is használni)
200 g langyos víz (most ezt is grammban adtam meg)
15 g olaj
10 g friss élesztő
5 g cukor
5 g só
5 g útifűmaghéj (a rugalmasságért, vagy +2 ek liszt)
5 g tápióka keményítő (a puhaságért, vagy +2 g liszt (másmilyen keményítő nem hat így))
5-6 ek pizzaszósz (én tubusos Univer Pizzakrémet használtam)
20 dkg reszelt sajt
Az elkészítéshez a hozzávalókat tegyük a keverőtálba és dolgozzuk ki jó alaposan. Lágy tésztát kapunk, amit annyira nem lehet nyújtani, viszont így lesz finom, puha majd a végeredmény, ha megsül. Nyújtás helyett szépen jól beolajoztam a felületet és szépen, kézzel négyzet alakúra nyomkodtam a tésztát. Azért kell alá az olaj, hogy ne ragadjon le.
Amikor ezzel elkészültem, rákentem a pizzaszószt, megszórtam sajttal és ügyesen-okosan elkezdtem feltekerni. Ez sem egyszerű mutatvány, centiről centire lehet haladni. Káromkodni ér, de csak, ha nem hallja a gyerek. De azért annyira nem nehéz feladat ám, csak viccelek, bőven kivitelezhető.
Ha összeállt a “rúd”, késsel, vagy cérnával – én a cérnára esküszöm, főleg ilyen lágy tészta esetén – vágjuk szeletekre és tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe. Ne túl szorosan, meg fog kelni. Mert, hogy ez a következő lépés, úgy háromnegyed órát langyos helyen kelesszük, majd toljuk 180 fokos sütőbe és süssük szép pirosra. Pihe-puha, nagyon finom.