Ezt a bájos kis francia sütit készítik egészen vékonyra és vastagabbra is, én most kipróbáltam mindkét változatot, meg is mutatom. Lehet mandulával szórni, feltekerve megtölteni, jó mindenhogy, ráadásul csak néhány hozzávaló kell hozzá.
Hozzávalók:
3 tojásfehérje
100 g vaj
100 g liszt
100 g cukor
1 csipet só
Mivel én gluténmentesen készítettem el, ezért búzaliszt helyett 70 g rizslisztet és 30 g kukoricakeményítőt használtam. A keveréshez most még gép sem szükséges, de ha szeretnénk, használhatunk. Fogjunk egy Micimackós tálat – na, jó, lehet másmilyen is – és keverjük habosra a vajat a cukorral, majd adjuk hozzá a többi hozzávalót is. Ezúttal nem kell habot verni a fehérjéből sem, simán csak keverjük el.
Sütőpapíron jó messze egymástól kenegessünk belőle kis “palacsintákat” és 180 fokon süssük meg. Ha szeretnék, szórjuk meg mandulaforgáccsal is. Pár perc elég neki, főleg, ha a vékony verziót választjuk. Ebben az esetben arra készüljünk, hogy sok adagot kell sütnünk, pont azért, mert nem tehetjük közel őket egymáshoz, a vastag verziónál elég két tepsi is, amit akár egyszerre is berakhatunk sülni.
Ha kész, még forrón formázzuk, tegyük klasszikusan nyújtófára, hogy hajlott legyen, vagy tekerhetjük másra is, hogy egészen “alagútszerű”. Ebben az esetben akár krémekkel is megtölthetjük.
A vastag verzió puhább marad, a vékony pedig annyira klasszul ropog, mint a legfinomabb ostya. Rágcsálhatjuk csak úgy, önmagában is, de nagyszerűen illik például krémes finomságok – akár fagyi kehely mellé is – egy kis roppanós textúrájú kontrasztos finomságnak is.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!
